Else Lasker-Schüler: 

A szerelem csillagai

Életem szemeid előtt úgy várnak,

mint éjek, ha nappalukra vágynak,

s tétován fekszik fölöttük a fülledt álom.

Különös, vasszínű, honvágy-uszályos

csillagok merednek a földre.

Égő karral keresik a szerelmet,

úgy markolnak a jéghideg levegőbe.

Fordította: Rónay György

Avetik Iszahakjan: A mindenség tükre vagyok

Avetik Iszahakjan:

A mindenség tükre vagyok

A mindenség tükre vagyok,

Bennem az ég énekel,

Bánat folyóvize zokog,

Édes vágyak égnek el...

Hogyha lelkem zenéjéből,

Elér egy hang, édesem,

Bénító bűvöletéből

Meg nem szabadulsz te sem.

Ha vágyam lángolásából

Egy szikra kebledre hull,

Jéghideg szíved föllángol,

Elégsz, olthatatlanul.

Ha könnyeim patakjából

Egy csepp is kebledre hull,

Könnyű kedved, szép szerelmem,

Mindörökre elborul.

A mindenség tükre vagyok,

Bennem az ég énekel,

Bánat folyóvize zokog,

Édes vágyak égnek el.

Fordította: Bede Anna

Liliane Wouters: EGO

Liliane Wouters: EGO

Semmi nem túl szép nekem. Ládd:

halál vár. Hol? Nem tudom.

Ha ittlétem csak hazugság,

a vastagját akarom.

Volnék a hely, a középpont,

kiben lakozik az Én?

A legjobbat várja gyomrom,

a legjobbra vár vesém.

Én, én, én. Ez alapelvet

szolgálom szokásjogon!

Egy istenünk! Csordalelkek:

ki-ki elsőnek tolong.

Magad imádd, önmagát ő,

én magam. Miért furcsa ez?

Magának mind sokat érő,

másnak meg nem érdekes

Fordította: Lackfi János

Michel Houellebecq: A testem egy vörös cérnával varrt ruha

Michel Houellebecq:

A testem egy vörös cérnával varrt ruha

A testem egy vörös cérnával varrt ruha;

a szoba vaksötét, csak a szemem dereng,

felkelni nem merek, és érzek idebent

valamit, ami lágy, mozgó, gonosz, puha.

Régóta gyűlölöm ezt a húst, ami él

itt a csontjaimon; ahogy a zsír bevonja,

s ez a nyirkos szivacs rándul a fájdalomra,

és a szervet, amely lent feláll és kemény.

Gyűlöllek, Jézus, és a testünket veled;

a szeretet kihűl, elsiklanak az évek,

és minden eltűnik, semmi újjá nem éled;

élni nincs kedvem, a haláltól rettegek.

Fordította: Oszkó Edina és Horváth Viktor

Else-Lasker Schüler: Dal

Else-Lasker Schüler: Dal

Szemem mögött nagy vizek állanak,

El kell még sírnom mindjöket.

Szeretnék fölszárnyalni, mindig, mindig,

El a költöző madarakkal,

Ó, én szomorú vagyok, 

a hold arca tudja ezt.

Ezért a sok bársonyos áhítat,

ezért az induló hajnal körülöttem.

Mikor szíved kemény kövén

eltörnek csapkodó szárnyaim,

A rigók, mint a gyász rózsái, 

magasra röppentek a kék bokorról,

Minden elfojtott csivogás

ujjongani szeretne.

Szeretnék fölszárnyalni én is,

el a költöző madarakkal.

Fordította: Márai Sándor

Jean Rousselot: Hiába teszem

Jean Rousselot: Hiába teszem

Hiába teszem, mert bennem vagy

Bennem dobogsz,

Mintha második szívem volnál.

Hiába teszem, egyre jársz-kelsz

Nesztelen folyosókon, hol tompán szól a vér,

Hiába teszem, tudom itt vagy

Örökké,

Mint a vízcsepp,

Mely a napot kutatja,

És akaratlanul torkon ragadom magam,

Hogy téged fogjalak, hogy kínozzalak

Hogy kitépjelek magamból, mint egy szeget, mint egy kiáltást,

Ki életem fehér falait beszennyezed, akár a mák.

Gérald de Nerval: Intés

Gérald de Nerval: Intés

Ember, ne hidd, hogy csak magad gondolkodol

világunkon, ahol mindenből zeng az élet!

Erőket gyűrsz le s mégis szolgaság a béred,

s agyadra nem szorul a mindenség sehol.

Az állatból hozzád szellemek ajka szól,

és mindegyik virág kibomlott szirmú lélek;

az örök szerelem titkát őrzik a fémek;

"érez minden dolog", s mind lényedig hatol.

Félj: világtalan fal szemmel tartja lépted -

igéket rejteget holtnak hitt anyag:

ne tartsd hát esztelen céljaid eszközének!

A sötét lényekben istenek alszanak;

s mint szem, mit héj s a pillák rejtve tartanak:

szűz szellem ég a kő kemény kérge alatt!

Fordította: Képes Géza