Jacques Prévert: A széttört tükör
A kis legény ki szüntelen dalolt
a kis legény ki táncot járt fejemben
a kis legény ki ifjúságom volt
utolsó táncát elcikázta
s a nagy ünnep sok tarka sátra
egy csapásra mind összeomlott
és a beállott kopár csendben
sivataggá dermedt fejemben
felcsendült a te boldog hangod
szívszaggató üvegcsengésű
félő és fájó sikoltása
messziről jött ajkad hívása
s én két kezem szívemre tettem
ahol szikrázva
lobbant lángra
felcsattanó kacajod tükörszilánkja.
Fordította: Tamkó Sirató Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése