Éjjel legyen halálom.
Az ablakok kitárva,
szemem a roppant éjszakába vájjon.
Éjjel legyen halálom.
Megyek mindentől elszakadva rögvest.
Lassan eloldozódom.
Sápadt arcom a gyertyafény formába önti.
Éjjel legyen halálom.
Az ablakok kitárva -
kezed vizet közelít ajkaimhoz,
szemem szomorú fényt iszik szemedből,
mely elfordul, melyet nem ismerek még,
mely fürkész csendben,
rám szegeződve.
Éjjel legyen halálom.
Az ablakok kitárva -
A lelkem messze indul, messze mindenektől.
S ha már mindenki tudja, hogy többé nem vagyok,
és hogy nem térek vissza soha többé,
felvillan egy pillanatra - a létezőkben
s az eljövőkben - az abszolút megértés.
Fordította: Tótfalusi István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése