Salvatore Quasimodo: És mindjárt este lesz

Salvatore Quasimodo: És mindjárt este lesz

Ki-ki magában áll a Föld szívén,

szívébe szúrva egy-egy napsugár,

és mindjárt este lesz.

Fordította: Rónai Mihály András

Csoóri Sándor: Arcomra sárt kenek

Napok, hetek…
                      A csillagos ég homokóra;
megfordítja egy kéz, fogy az időm.
Arcomra sárt kenek: ne ismerjetek rám,
ha találkoznánk moziban, utcán, hegytetőn.

Hiába vártam:

                       nem vagyok, aki voltam,

aki látta a fákat megszületni,

vérben úszni a halottakat

s elképzelte, hogy a világgal egy napon,

mint zsebtükrével, magára marad.

Nem a nap jött el, nem az a csönd,

hanem a szél: mellem kosarát földöntő szerelem.

Csak a homály bandái jöttek:

részeg vadászok át a földeken.

Csak a tortahab-szájú szónokok,

csak a papírzsák-fejű rémek;

rikkancsok, háborús földrészeket lobogtatva,

ágyúcső-trombitát hangoltató zenészek.

Csak a szemhéj alatt összetorlódó keresztutak,

ártatlan holtak, elcserélt fejű társak,

tévedéseim,

szégyeneim, mint hosszú gyászmenet

számon kérő kezei hazának és családnak.

Kőrózsák világtalan szeme tapad szememre.

Így nézek én is magamba, világtalan.

Együtt van minden: életem és halálom,

csak az nincs sehol, aki ezt elviselje.

Jules Supervielle: Közel álmodlak-e vagy távol

Jules Supervielle: Közel álmodlak-e vagy távol

Közel álmodlak-e vagy távol: egy nekem,

mindig határozott vagy és cáfolhatatlan,

szemem láttára lesz belőled zene, dallam

s már lát a fülem is, épp úgy, mint a szemem.

Úgy élsz bennem, akár ha itt állnál előttem,

szíved oly dallamos, oly nyílt; és néhanap

hallom, amint dobogsz halántékom alatt,

mikor mélyeimen átsurransz eltűnőben.

Fordította: Rónay György

Illyés Gyula: Hunyt szemmel

Illyés Gyula: Hunyt szemmel

Mihelyt a szemem nyitva van, 

lehunyom rögtön önmagam:

nyomban nem leszek semmi sem,

csak szem, csak világ-teli szem.

De ha szememet lehunyom,

én nyílok ki: birodalom,

földrész leszek, oly végtelen,

határaim sem érhetem.

Zenit-Nadir: pólusig ér

lábam és fejem közt a tér.

Kedvemre utazgathatom,

bíborszín folyamaimon,

zuhogókon, erdők, mezők,

szorosok, zord csúcsok között;

hol se nappal, se éjszaka,

se nyár heve, se tél hava.

Bíborszín táj fölött híven

egyenletesen süt szívem.

És idő sincs s a képzelet

sejti az örök életet.

Lackfi János: Véletlen

Lackfi János: Véletlen

csomizom a ruciba

a habtestem

tinibugyi gumija

bemélyedten 

kukisali parival

az étrendem

szoli moci tekila

az én trendem

koviubi pörivel

a kedvencem

lekipali csokival

jaj vétkeztem

fusizik a fatim is

a műhelyben

vegyigyümi üviben

a sparhelten

depizik a szaniban

a mutterchen

dobi cigi dugiba

a farzsebben

könyi szivi nehari

ha tévedtem

lityi-lötyi pasival

azt végleg nem

vidikazi zacsiban

a víkendem

csörizi a telimet

a véletlen

Eugéne Guillevic: Látni

Eugéne Guillevic: Látni

Tisztábban kellene

Végtére látni már

Úgy tenni a dolgokkal

Ahogy a fény csinál

Fordította: Somlyó György

Vaskó Péter: A legdrágább lány az északi kikötőben

Vaskó Péter: A legdrágább lány az északi kikötőben

- nézd a nőt, lúdbőrösek

a hidak, amerre jár,

és követné mohón

minden kis kavics,

izgatott esők

simogatják haját

- bárcsak tehetném

mindig magam is -

Dsida Jenő: Vallomás

Dsida Jenő: Vallomás

Élek, mint szigeten.

Mindennap térdre kell

hullanom. Kivüled

semmi sem érdekel.

Kihülhet már a nap,

lehullhat már a hold,

e zengő túlvilág

magába szív, felold.

Édes illatai,

különös fényei

vannak. És szigorú

boldog törvényei.

Mit máshol ketyegő

kis óra méreget,

itt melled dobaja

méri az éveket

s ha szólasz, mindegyik

puhán, révedezőn

ejtett igéd ezüst

virág lesz kék mezőn

és sóhajod a szél,

mely fürtjeimbe kap

és arcod itt a hold

és arcod itt a nap. 

Paul Éluard: És egy mosoly

Paul Éluard: És egy mosoly

Az éj sohase teljes

Higgyétek el, ha mondom.

Mindig marad

A bánat mélyén is egy nyitott ablak

Egy ablak mely világos

Mindig marad egy álom, ami virraszt

Vágy betölteni, csillapítani éhség

Egy jó, egy tiszta szív

Egy kitárt kéz, egy nyílt baráti kéz

És figyelmes szemek

S egy élet, amit meg kell osztani.

Fordította: Somlyó György

Paul Éluard: Előszörre

Paul Éluard: Előszörre 

(részlet)

Megmondtam neked a fellegekért

Megmondtam neked a tenger fáiért

Minden hullámért a madarakért a lomb közt

A zaj kavicsaiért

A meghitt kezekért

A szemért mely arc lesz vagy tájék

S az alvás a szinei egét adja neki

A kiivott teljes éjszakáért

Az utak rácsozatáért

A nyitott ablakért egy fedetlen homlokért

Megmondtam neked a gondolataidért a szavaidért

Minden simogatás minden bizalom továbbél.

Fordította: Illyés Gyula 

Raymond Queneau: Tanuljunk látni

Raymond Queneau: Tanuljunk látni

Mályvaszín búzamezők és vérvörös kaszálók

kéklő fatörzsek okker vagy barna lomb

zöld birkák sárga kecskék ezüstös tehenek

higanypatak és ólommocsár

kandiscukor-tanya csokoládé-istálló

hát mért ne mért ne mért ne mért ne

Fordította: Lackfi János